A ház, a kert, az utca. Kortárs
képzőművészeti gyakorlat
2.
feladatkiadás. „Saját utak”
Okt. 15. - 2. feladatkiadás: „Saját utak” , egy
séta, oda-visszaút, valamilyen konkrét, meghatározott földrajzi pontok
körbejárása. 5-10 részből álló sorozat.
Bármilyen
médiummal megoldva, fotó /kollázs /akvarell /videó stb., mindenképpen előzze
meg egy kutatás és vázlatozás gyűjtés/elemzés.
A médium teljesen szabad, de egy lehetőség arra, hogy
kilépjünk a rutinból, szokásos médiumokból, hogy valódi kísérletezést folytassunk
a műtermi órákon egy elkülönített időintervallumban.
Okt. 22. -
Konzultáció – vizuális vázlatok megbeszélése
Okt.
29. - Konzultáció – tervek véglegesítése
Nov. 5. - 2.
feladatleadás, megbeszélés
Nov. 12. utolsó leadás, levonással
Városi
létezésünk alapeleme az A-ból B-be való mozgás; külön időt kell szakítani,
eldöntenünk, amikor céltalan kószálásra adjuk a fejünket.
Ebben a
feladatban az a cél, hogy leszegett fejű A-ból B-be tartó célzott mozgásból
felfigyeljünk az útra magára: a helyekre, amelyeken átmegyünk, szimbolikusan és
konkrétan jelentőséget tulajdonítsunk, hogy honnan indulunk és hová érkezünk.
- válasszatok ki egy útvonalat,
saját életetekből, ami valamiért különös jelentőséggel bír számotokra (talán
annál több, minthogy hazaérek, és ott öröm vár…).
Bármilyen jellegtelen, szürke,
átmeneti tér identitást kaphat, igazi hellyé válhat, ha művészként
felruházzátok élménnyel, történéssel.
- első héten térképezzétek fel az
utat: fotó/rajzi vázlatokkal mérjétek fel a konkrét helyeket.
- második héten a nyersanyagból hozzáadva,
más médiumban folytatva ki kell dolgozni, hogy a sorozat több legyen, mint a
száraz dokumentáció. Meg kell találni azt a technikát, jeleket, formát, amivel
azt a bizonyos plussz jelentőséget más számára is láthatóvá /érthetővé
teszitek.
- közben ki kell válogatni a
képeket, szűkíteni a sort, hogy feszes ritmusú (5-10 darabos) sorozattá váljon
a munka.
*
Az elmúlt évszázad iparosodása előidézte a
szállítás, közlekedés, a modern kommunikációs eszközök feltűnését; a városi
környezet átalakulását okozva, amellyel együtt járt az életmód és a közösségek
közötti szociális viszonyok megváltozása. A városok lenyűgöző gyorsasággal
fejlődnek, a tér és az urbánus területek igazi terjeszkedésének lehetünk tanúi
- és egyúttal végleges módosulásának is. Az új közlekedési eszközök
megváltoztatták érzékelésünket a tájjal kapcsolatban, amelyen vonattal vagy
autóval keresztülhaladunk, és örökös ismétlésre kényszerítenek bennünket; a
városi táj formái és használata instabillá, hibriddé vált. Az újfajta városiasodás új
kulturális szokások, másfajta szociális keretek létrejöttét hozta magával.
Egy helyet
funkciója jelöl, az emberi jelenlét különbözteti meg, fizikai és szimbolikus
viszonyok hálózatában létezik. A hagyományok által örökölt tradíciókkal bír,
aktív élet folyik benne. Az emlékezés fogalma fontos egy város jelenében, az
emlékezés felidézi történelmét, szimbólumait, metaforáit, közösségi jelképeit,
amelyek átalakítják és kitöltik az ürességet.
Szokásaink
a kommunikációval és az emberi viszonyokkal kapcsolatban megváltoztak, sokkal
egyszerűbben és gyakrabban változtatunk helyet. A múltban a hely egy olyan fogalom volt, ahol
az élet zajlott, amelyben a közösség és a tér szoros kapcsolatban álltak
egymással. Egy bizonyos hely úgy definiálódott, mint egy adott tér, ahol a
kapcsolat az ember és a föld között a lehető legszorosabb, az emberi létezés
alapja. A hely mindig is részt vett az emberi identitásban, beágyazódott az
időbe, emlékei, szerepe volt. Helyét ma egy hálózat veszi át: a praktikum, a
funkcionalitás hívja életre környezetünket, lokálisan és globálisan egyaránt.
Úgy
tűnik, hogy a városokat ma csakis azért építik, hogy gyors és biztonságos
közlekedési vonalakat teremtsenek; elsődleges funkciójukká vált az embert
eljuttatni A pontból B-be. A mai városokban az ember kétféle tevékenységre van
kárhoztatva: vagy aktivizálja magát, felkerekedik, használja a funkcionális
közlekedési útvonalakat, amelyek biztonságosak, viszont zártak és kanalizáltak
vagy pedig bezárkózik a privát szférájába, otthon. De a város elvben nem csak egy
földrajzi szám, a lakosság felhalmozása egy szűk térben, hanem egy hely,
amelynek lelke van. Ezért kell, hogy egy közösségi élet szerveződjön benne,
amely összeszövi az egyének sokaságát, akik alkotják.
Elkészült munkák, 1. körben
Tóth Enikő
Videó a liftben - a reggeli indulás ismétlődő nehézségei
Bakó Dorina
Terv: Rińglispír A-ból B-be
Zelena Vera
Városi hangok, erdei csivitelés eltolt térben. Képek a videóból
Stefanuta Teodóra
A kis ház útra kel, rajzsorozat.
Pap Emese
Távkapcsolat vonattal, fotósorozat
Ván Janka
Autópálya biciklis szemmel, makett.
Pálinkás Bence
Az Epreskert távolsága a kortárs művészet intézményeitől kilométerben. net art
Kis Antónia
Temetői történet hármasával, fotósorozatok.
Vojku Evelyn
Tűzoltó utca séta, fotósorozat
Oláh Norbert
Epreskert - kaleidoszkóp 3x, képek a videóból
Szoboszlai Lili
Séta kutyanézőpontból, képek a videóból.
Cselőtei Nikolett
Reggeli történet, fotósorozat
Hajgató Terézia
Út sok küszöbbel, fotósorozat
Sándor János Vasco
Nagyítás a parkban, fotósorozat
Kárándi Mónika
Szokatlan metró, képek a videóból
Kárándi Tünde
Egy észak-afrikai nyaralás kapcsán, fotósorozat