Szigethy Anna: Saját utak / 2. gyakorlat

A ház, a kert, az utca. Kortárs képzőművészeti gyakorlat

2. feladatkiadás. „Saját utak”

Okt. 15. - 2. feladatkiadás: „Saját utak” , egy séta, oda-visszaút, valamilyen konkrét, meghatározott földrajzi pontok körbejárása. 5-10 részből álló sorozat.

Bármilyen médiummal megoldva, fotó /kollázs /akvarell /videó stb., mindenképpen előzze meg egy kutatás és vázlatozás gyűjtés/elemzés.

A médium teljesen szabad, de egy lehetőség arra, hogy kilépjünk a rutinból, szokásos médiumokból, hogy valódi kísérletezést folytassunk a műtermi órákon egy elkülönített időintervallumban.

Okt. 22. - Konzultáció – vizuális vázlatok megbeszélése

Okt. 29. - Konzultáció – tervek véglegesítése

Nov. 5. - 2. feladatleadás, megbeszélés
Nov. 12. utolsó leadás, levonással

Városi létezésünk alapeleme az A-ból B-be való mozgás; külön időt kell szakítani, eldöntenünk, amikor céltalan kószálásra adjuk a fejünket.

Ebben a feladatban az a cél, hogy leszegett fejű A-ból B-be tartó célzott mozgásból felfigyeljünk az útra magára: a helyekre, amelyeken átmegyünk, szimbolikusan és konkrétan jelentőséget tulajdonítsunk, hogy honnan indulunk és hová érkezünk.

- válasszatok ki egy útvonalat, saját életetekből, ami valamiért különös jelentőséggel bír számotokra (talán annál több, minthogy hazaérek, és ott öröm vár…).

Bármilyen jellegtelen, szürke, átmeneti tér identitást kaphat, igazi hellyé válhat, ha művészként felruházzátok élménnyel, történéssel.

- első héten térképezzétek fel az utat: fotó/rajzi vázlatokkal mérjétek fel a konkrét helyeket.

- második héten a nyersanyagból hozzáadva, más médiumban folytatva ki kell dolgozni, hogy a sorozat több legyen, mint a száraz dokumentáció. Meg kell találni azt a technikát, jeleket, formát, amivel azt a bizonyos plussz jelentőséget más számára is láthatóvá /érthetővé teszitek.

- közben ki kell válogatni a képeket, szűkíteni a sort, hogy feszes ritmusú (5-10 darabos) sorozattá váljon a munka.

Az elmúlt évszázad iparosodása előidézte a szállítás, közlekedés, a modern kommunikációs eszközök feltűnését; a városi környezet átalakulását okozva, amellyel együtt járt az életmód és a közösségek közötti szociális viszonyok megváltozása. A városok lenyűgöző gyorsasággal fejlődnek, a tér és az urbánus területek igazi terjeszkedésének lehetünk tanúi - és egyúttal végleges módosulásának is. Az új közlekedési eszközök megváltoztatták érzékelésünket a tájjal kapcsolatban, amelyen vonattal vagy autóval keresztülhaladunk, és örökös ismétlésre kényszerítenek bennünket; a városi táj formái és használata instabillá, hibriddé vált. Az újfajta városiasodás új kulturális szokások, másfajta szociális keretek létrejöttét hozta magával.

Egy helyet funkciója jelöl, az emberi jelenlét különbözteti meg, fizikai és szimbolikus viszonyok hálózatában létezik. A hagyományok által örökölt tradíciókkal bír, aktív élet folyik benne. Az emlékezés fogalma fontos egy város jelenében, az emlékezés felidézi történelmét, szimbólumait, metaforáit, közösségi jelképeit, amelyek átalakítják és kitöltik az ürességet.

Szokásaink a kommunikációval és az emberi viszonyokkal kapcsolatban megváltoztak, sokkal egyszerűbben és gyakrabban változtatunk helyet. A múltban a hely egy olyan fogalom volt, ahol az élet zajlott, amelyben a közösség és a tér szoros kapcsolatban álltak egymással. Egy bizonyos hely úgy definiálódott, mint egy adott tér, ahol a kapcsolat az ember és a föld között a lehető legszorosabb, az emberi létezés alapja. A hely mindig is részt vett az emberi identitásban, beágyazódott az időbe, emlékei, szerepe volt. Helyét ma egy hálózat veszi át: a praktikum, a funkcionalitás hívja életre környezetünket, lokálisan és globálisan egyaránt.

Úgy tűnik, hogy a városokat ma csakis azért építik, hogy gyors és biztonságos közlekedési vonalakat teremtsenek; elsődleges funkciójukká vált az embert eljuttatni A pontból B-be. A mai városokban az ember kétféle tevékenységre van kárhoztatva: vagy aktivizálja magát, felkerekedik, használja a funkcionális közlekedési útvonalakat, amelyek biztonságosak, viszont zártak és kanalizáltak vagy pedig bezárkózik a privát szférájába, otthon. De a város elvben nem csak egy földrajzi szám, a lakosság felhalmozása egy szűk térben, hanem egy hely, amelynek lelke van. Ezért kell, hogy egy közösségi élet szerveződjön benne, amely összeszövi az egyének sokaságát, akik alkotják.

Elkészült munkák, 1. körben
Tóth Enikő
Videó a liftben - a reggeli indulás ismétlődő nehézségei